No hát akkor következzék a lényeg! Mielőtt belekezdenék, elnézést kérek azoktól, akik tűkön ülve várták a múltkori írás folytatását: végzős osztálykámmal próbaérettségit írtunk, amit a héten mindenképp ki akartam javítani – ez az elmúlt nyolc napban kitöltötte minden időmet, így nem maradt már sem időm, sem energiám a sorozat folytatására. No de majd most!

Jöjjenek tehát a piszkos anyagiak!

 Mennyit keres ma egy tanár? Ehhez segítségül linkelek egy táblázatokkal bőven ellátott cikket, ahol az anyagiak pontosan megtalálhatóak: https://www.hrportal.hu/hr/pedagogus-bertabla-2022-20220109.html Figyelem! A táblázatban lévő összegek bruttó összegek, ezekből még adózni is kell egy keveset (az átszámoláshoz is itt egy link: https://www.profession.hu/kalkulatorok/ber ).

Általánosságban:

Ahhoz, hogy ezt pontosan megérthessük, át kell látni a rendszer működését. Alapvetően amikor egy pedagógus kikerül az egyetemről, akkor gyakornok státuszban kezd dolgozni az őt először alkalmazó oktatási intézményben. Ma már ez eléri a pedagógus 1 kategóriában levők fizetését – ez egy kis korrekciónak, illetve az ágazati szakmai pótléknak (az alapilletmény 20%-a) köszönhetően – ez például pályám kezdetén még nem volt így. De mivel idén a garantált minimálbér (másnéven szakmunkás minimálbér) bruttó 260 000 forintra emelkedett, ezért kénytelenek voltak ilyen módon a kezdők és legalsó kategóriák bérét is emelni – mégiscsak ciki lett volna, ha egy tanár fizetése nem éri el a szakmunkás bérminimumot..

 Két év gyakornokságot követően pályakezdőnk egy hosszadalmas eljárással minősül – azaz az egyetem után két évvel újra bebizonyítja, hogy alkalmas tanítani. Ebben a pedagógus 1 kategóriában aztán, ahogy telnek az évek, szép lassan emelkedik a fizetése. A hetedik ped1-es év után elvileg kötelező még egyszer minősülnie pedagógus2 kategóriába – ez azt jelenti, hogy a tanári pályája kilencedik évében újra (az előzőnél egy kicsit még részletesebb folyamaton átesve, pl. portfoliót készítve) bebizonyítja, hogy alkalmas a tanári pályára. Ezen felül (ha kellő időt eltöltött már a pályán) akkor lehet mesterpedagógus (aki a többieket képzi, minősíti stb.) vagy kutatótanár (aki tudományos kutatásokat végez, publikál, doktorál stb.).

 De térjünk vissza példaként hozott tanárunkhoz. A 2022-es béremelés óta (ami igazából az ágazati szakmai pótlék emelése volt, de ezt most ne keverjük ide) a kezdő pedagógusok (gyakornokok) nettó 207 480 forintot keresnek. Ez az összeg az ötödik év végéig változatlan marad. Egy tíz éve tanító, ped1-es kolléga 218 691, ped2-es tanár 242 991 forintot vihet haza. A 15 éve tanító tanár fizetése ped1-ben 234 891, ped2-ben 259 190 forint. Azt itt jegyezném meg, hogy ezekhez az összegekhez végig egy gyermeket nem nevelő, csak szaktárgyakat tanító, egyetemi végzettségű kollégát hoztam példának. Egy vagy több gyermek esetén a családi adókedvezmény, illetve az osztályfőnöki/vezetői pótlék természetesen emel a fizetésen. Egy húsz éve tanító ped 1-es kolléga 251 090, ped2-es kolléga 275 389 forintot kap kézhez. Tehát, egy tanár, aki „megúszta” eddig a minősülést, egyetemi diplomája van, nincs gyereke és nem osztályfőnök, 20 év munkaviszony után kereshet 250 ezer forintot.

 Alsós tanítók esetében ez az összeg még kevesebb, hiszen többségüknek főiskolai diplomája van – így jelen példánál maradva egy húsz éve a pályán lévő, gyermektelen tanító néni keresete 218 691 forint, ha olyan szerencsés, hogy született két gyermeke, akkor 258 690 forintot kereshet. Ugyanezen vonalon haladva egy nyugdíj előtt álló, negyven éve a pályán lévő tanítónő fizetése 269 720 forint. Ha ő vállalta a minősülést, és 35-40 év munka után újra bebizonyította, hogy tud tanítani, akkor megkereshet 291 598 forintot.

 A tisztelt olvasó persze most azt mondhatja, hogy oké, ez csak az alapbér – ebből még egy egész jó kis fizetés is kijöhet a pótlékokkal! A 2014-es „nagy emelés” óta pótlékként csupán az osztályfőnöki (kollégiumi csoportvezetői), a vezetői (munkaközösség-vezető, intézményvezető, intézményvezető-helyettes) pótlékok maradtak meg, azoknak hozzávetőleges összegei a következő linken olvashatóak: https://officina.hu/belfoeld/240-pedagogus-potlekok . Ezek összege munkahelyenként, tankerületenként és pozíciónként eltérhet, az osztályfőnöki az alapfizetés 20-40 %-a lehet. Ez tehát egyénenként eltérő, az én esetemben például a 237 000 fizetésemből nagyjából negyvenezer forint ez a pótlék.

 És hogy mi jön még ezekre a fizetésekre? Semmi. Amikor a tisztelt olvasó 2014-15 tájékán mindenhonnan azt hallotta, hogy megemelték a tanárok fizetését, akkor arról az apróságról nyilván nem értesült, hogy minden egyéb további pótlék és juttatás megszűnt a fent említetteken kívül. Tehát NINCS: ruhapénz, cafeteria, Széchenyi-utalvány, év végi jutalom, 13.havi bér stb. Semmi. Csupán a munkába járást térítik a közalkalmazottként ingázóknak. És persze azt sem hallhatta a kedves olvasó, hogy a kötelező 18 órás heti tanítás óra ezzel párhuzamosan felkúszott 22-26 óráig. Tehát nőtt ugyan az alapfizetés, de csökkentek a pótlékok és nőtt a munkaterhelés. És ami (szerintem) a legfelháborítóbb az egészben, hogy az eseti helyettesítések esetén (tehát amikor egy kolléga beteg, és be kell menni helyette) túlórát a 30. nap után fizetnek ki. Azaz harminc napig (harminc alkalommal) ingyen kell helyettesíteni, túlórázni – ha ez megvolt, akkor utána kifizetnek mindenféle plusz munkát. Képzeljük el ugyanazt egy multanacionális cég esetén: akkor fizetjük ki a túlóradíjadat, ha előtte már harmincszor bennmaradtál többet dolgozni. Ugye ez elképzelhetetlen?

 No de mi a helyzet osztályfőnökként a kirándulásokkal, szaktanárként a délutáni, esti vagy hétvégi foglalkozásokkal? A válasz: semmi. Jár az alapfizetés és a pótlék, de nem kapsz plusz pénzt sem délután (mondjuk a napi nyolc órán felüli versenyeztetésre), sem estére (pl. sulidiszkó, iskolai program, kirándulás), sem hétvégére (kirándulások). Tehát ha én elviszek egy osztály három napra kirándulni (péntek reggel hétkor találkozunk – indulunk, vasárnap este hétkor érkezünk), az ugye hatvan óra együtt töltött idő. Abból lejön kétszer hat óra (nincs annyi) alvás, marad 48 óra, amikor felügyeltem (értsd vigyáztam rá, neveltem, életben tartottam, óvtam, megmentettem stb.) mondjuk 30 gyerekre – akkor mennyi pénzt kapok ezért pluszban? Igen, semmit. A hétköznapokban napi nyolc órára kapom a fizetésem (heti öt napban 40 óra az elvileg fizetett munkám), tehát maximum 8 órát fizetnek ki a 48-ból – azaz egy háromnapos, péntek-szombat-vasárnapi kirándulás alatt 40 órát ingyen dolgozok… Igen, én vagyok a hülye, megérdemlem. Kirándulást szervezel? Iskolán kívüli programot szervezel? Színházlátogatást szervezel? Mehet mind, de persze ingyen – hiszen az alapfizetésedben busásan meg vagy fizetve.

 Eddigi pályám alatt egyedül a Határtalanul program volt kivétel, ahol megfizették a projektvezetőt (aki szervezte és lepapírozta gyakorlatilag egyedül az egészet) illetve a kísérőtanárokat. Akkor az ötnapos erdélyi kirándulásért bruttó 75 000 forint, azaz nettó 45 000 forintot kaptak a kísérőtanárok. Ez hatórás alvással számolva 84 ébren töltött, azaz munkaórát jelentett – ez nagyjából 536 forintos órabért jelent. Mondhatnánk még, hogy hohó, de még ott az alapfizetés – de erre az időszakra a „normál” állásunkból szabadságot kellett kivenni, mert az mégsem járja, ha két helyről kapjuk ezt a bődületes fizetést. E sorok írója további 65 000 forint projektvezetői díjat kapott (mivel ő volt a felelős a kirándulás megszervezésének adminisztratív részeiért, a pályázat benyújtásáért – mindenféle büntetőjogi felelősségekkel kiegészítve), ez (ha nem számítjuk az előkészítő néhány hónap, majd az azt követő néhány hét plusz feladatait) további 774 forintos óránkénti bért jelent a kirándulás szervezéséért és kíséréséért –azaz a projektvezető és osztályfőnök összesen 110 000 forintot „kaszált” az öt nap alatt – ez 1309 forintos óradíjat jelent. Ha beleszámítjuk azt a nagyjából 30 további munkaórát (előkészítés, lezárás), akkor a díjazás (tehát a 110 000 forint a 114 órára) összeségében 965 forint körüli összegre jön ki. Nyilván nem ezért szerveztem, hanem a gyerekek miatt – bár azért a pénz is jól esik. J

SAJÁT PÉLDA:

• 2013 őszétől vagyok teljes állású pedagógus (márciustól tanítottam részmunkaidőben), akkor 111.832 forintos gyakornoki fizetéssel indítottam – mivel még nem voltam osztályfőnök.
• 2014 őszétől (osztályfőnökként) már 162. 097 forintot kaptam kézhez (kb. 40 000 forintos ofő pótlék)
• 2015 őszétől vagyok a jelenlegi iskolámban tanár, ami a bérezésemben visszaesést jelentett, hiszen az első évemben nem voltam osztályfőnök, így ez 2016 áprilisában 141 803 forintos fizetést jelentett – már egy gyermekkel rendelkező apukaként
• 2017. február: Olyan szerencsés voltam, hogy mivel már 2013 márciusától dolgoztam, ezért 2016 márciusában (tavaszán) minősülhettem pedagógus 1-be. Emelt fizetést csak következő januártól kaptam, így 2017 februárjában már 185 493 forintot kerestem. A rendszer sajátossága, hogy 16 márciusától ugyan papíron már pedagógus 1-nek számítottam, de a fizetés még kilenc hónapig kevesebb volt (mivel közalkalmazottéknál ez csak januárban emelkedhet). Saját számításom szerint ebben az apró kis időszakban 391 500 forinttól estem el emiatt a kis „anomália” miatt. Sebaj, így mulat egy magyar úr! J
• 2020 februárja volt a következő nagy dátum, akkor a korábbi 196 973-ról végre „felugrott” a fizetésem kétszázezer forint fölé, egész pontosan 210 472 forintra! Ha jól emlékszem, pezsgőt is bontottunk – tanári működésem hetedik évében elértem a kétszázezres állomhatárt.
• Jelenleg a fizetésem 237 000 forint, ebből nagyjából negyvenezer forintot tesz ki az osztályfőnöki pótlék. Ha jövőre valami oknál fogva nem lennék osztályfőnök, akkor a fizetésem visszaesne a minimum alá, amit a rendszer felkerekíteni a 207 480-ra.

 És még egy apróság, amiről sokan nem tudnak. A 2015-ös „nagy emelés” után egy-két hónappal a kormány a Magyar Közlönyben jelezte, hogy a pedagógus fizetések alapja nem a folyamatosan növekvő minimálbér lesz, hanem az akkori minimálbérből megállapított vetítési alap (101 500 ft). Ha a fizetésemet ma az eredeti tervek szerint a minimálbérhez képest kapnám (ami most 200 000 forint), akkor az jelenleg 393 414 forint lenne, azaz havonta 156 000 forinttal kapnék többet… Ez esetben azt hiszem, hogy nem lenne most miért írogatnom…

Összegezve

Kétségtelen tény, hogy a pedagógus alapbérek az elmúlt években emelkedtek, de ezzel párhuzamosan megszűnt az ezen kívüli juttatások többsége, miközben nőttek a munkaterhek – hiszen a kötelező óraszám megemelkedett 22-26 órára a „boldog békeidők” 18 órájához képest. Például amíg heti 18 tanított óráért 2014-ben 162 000 forintot kaptam (havi négy héttel számolva ez óránként 2 250 forint), addig ez ma 24 tanított óráért 237 000 forint (2 323 forint/óra). Ehhez számoljuk hozzá azt, hogy egy letanított órára átlagban ráadódik körülbelül még egy munkaóra (ami lehet felkészülés, javítás, adminisztráció, készenlét, helyettesítés stb.) – ez tehát a korábbi heti 36 óra helyett heti 48 óra munkát jelent. Erről – mármint a munkaterhekről részletesebben a következő írásomban fogok majd írni.

Mire elég ez?

Megint csak saját példámból kiindulva, az én 237 000 forintos fizetésem arra elég, hogy megéljünk. Semmi másra. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy két gyerekünk van, a párom most gyesen van, valamint nyolcadik éve változó intenzitással építkezünk.

 Általában miután megkapom 4-5.-e környékén a fizetést, 189 500 forint mint fix kiadás 10.-éig elmegy (konyhapénz, menza, sulibüfé, telefonszámla, gyermek állandó könyvsorozata, biztosítás, megtakarítás). Emellett ha adott hónapra számolunk egy tankolást (kb. 15 000 forint), akkor marad egész hónapra 32 500 forint. Általában havonta egyszer a család megkíván egy pizzarendelést (kb. 6000), illetve ideszámítom a havi két bevásárlásom (luxuscikkek: májkrém, felvágottak, sajt, kenyér, gyerekeknek mindenféle földi jó, tovább hétköznapi fogyasztási termékek) további kb. 16 000 forintért, akkor maradt szabadon felhasználhatóként 10 500 forint. Ebből kellene kigazdálkodni a hirtelen kiadásokat, az éppen zajló építkezést, a ruházkodást, a folyamatos önképzést és olyan luxusdolgokat, mint pl. egy színház, mozi vagy focimeccs – vagy épp egy sörözés Pesten a régi haverokkal.

 Mi a helyzet a feleségem bevételével? Mivel megtettük azt a luxust, hogy már két gyermeket is vállaltunk, ezért onnan még egy ideig jóval kevesebb a bevételünk (gyes, családi pótlék), azt el is viszi a két gyerek és a további háztartási kiadások. Amikor újra munkába áll majd a párom, onnan persze növekedni fog a bevétel – ahogy persze akkor már a gyermekekhez kapcsolódó kiadások is. És igen, elkezdődik majd egy rövid, alig húsz évig tartó hiteltörlesztés. De ez már egy másik történet.

 Hogyan tudunk ebből megélni? Egyrészt spórolunk rengeteget azzal, hogy a felújításnál nagyon sok mindent én csináltam meg eddig is (autodidakta módon, persze szakemberek felügyeletével: festés, tapétázás, padló lerakása, betonozás, falrakás, fűtés-, víz- és villanyszerelés stb.), valamint családilag tartunk tyúkokat, van veteményesünk, rengeteg gyümölcsfa, szőlő stb. Emellett hetente egy alkalommal járok plazmát adni, amiért alkalmanként jár 9 000 forint költségtérítés – ez további 36 000 forintot jelent, persze csak ha épp nem betegszem meg. Hogy ez mennyire egészséges hosszú távon? Azt nem tudom, de így legalább tudok magamnak úri módra Pick párizsit venni. J Ha van idő, akkor további alkalmi munkákat is elvállalok – ez főleg magánóra szokott még lenni. És nagyjából ennyi.

 Miért írtam le ezt ennyire részletesen? Azért, hogy akit érdekel az láthassa, hogyan, mennyiből él ma Magyarországon egy 36 éves, kétgyermekes férfi tanár és a családja. Lehet lesznek olyanok, akik szerint ez nem tartozik senkire; akik azt mondják majd, hogy mások is rosszul élnek; akik szerint szégyen, hogy ezt leírtam. Régen én is így gondoltam – de ma már úgy vagyok vele: lehet hogy szégyen, de nem az én szégyenem. És félreértés ne essék, nem sajnáltatni akarom magam, nem kuncsorogni és főleg nem politizálni akarok. Ahogy az első írásomban is írtam: ez helyzetjelzés, ha úgy tetszik, segélykiáltás. Segélykiáltás, amit ugyan egy ember írt, de nem egy emberé: egy társadalmi rétegé, egy szakmáé, egy hivatásé. Mert elhiheti mindenki: rajtam kívül vannak még rengetegen, tanárok, akik hasonló cipőben járnak. Tudom én is a kollégáimtól/kollégáimról, hogy mennyit dolgoznak pluszban, hogy megéljenek. Rengeteget, embertelenül sokat. Le a kalappal előttük, akik a sok nehézség ellenére még mindig kitartanak!

 A legutóbbi cikk után többen írtatok, hogy segítenétek. Hogy támogatnátok, utalnátok pénzt stb. Kérlek ne tegyétek. Annyit tehettek értem-értünk, hogy kiálltok a pedagógusok mellett, hogy minél több embernek elmondjátok a következő hetekben-hónapokban az igazságot: az oktatás a 24. órában van, az oktatásban baj van. Egyre kevesebben vagyunk, fiatalok alig jönnek, az idősek nyugdíjba mennek – és lassan elfogyunk. És akkor ki lesz, aki tanítja majd a gyerekeinket?

 (Zárójelben, az elmúlt hetekben a következő állásajánlatok jöttek szembe:

• ALDI pénztáros: nettó 241 129 (két év után 271 600)
• ALDI raktáros: nettó 308 161
• villanyszerelő mellett segédmunkás, napi 8 órában nettó 320 000 forint
• műanyagablak-beépítő, napi 8 órában nettó 350 000 forint

Még lelkes vagyok, még kitartok. Vajon meddig?)

 Cikksorozatom következő részében a tanárok munkaterheiről fogok írni általánosságban és konkrét példákon keresztül. Köszönöm azoknak, akik velem tartanak és azoknak is, akik ezt a végül kicsit hosszúra nyúlt írást elolvasták! Ha tetszett, kérem osszátok/osszák tovább.

Ivanics László

2022.03.30.

 Korábbi írások a témában:

1. Bevezető: https://majdholnapblog.blog.hu/2022/03/17/egy_tanar_gondolatai_2022_03
2. Alapvetések: https://majdholnapblog.blog.hu/2022/03/19/egy_tanar_gondolatai_ii_alapvetesek

A kép forrása:  https://infostart.hu/images/site/articles/lead/2021/12/1640094608-CM2p6RQwz_md.jpg