„Harmincöt éves lettem én, meglepetés e költemény….” – írhatnám át a közismert verset – de nem akarok elcsépelt lenni. Harmincöt év… Önkéntelenül is a számvetés ideje: mit értem el, hol állok, merre tartok. Teljesen természetes, hiszen gondoljatok bele: kb. a felénél vagyok. Lassan indul a B…

- Szevasz Robikám! - Laci vagyok. - Nem baj. Husky? - Nem, labrador. - Faj? - Hogyan? - Faj? - Na jól van, szevasz. Átlagos péntek délutáni kutyasétáltatás kis városkámban. Hogy ki volt a fickó? Fogalmam sincs. Hogy mit akart tudni? Nem tudom. De legalább ő tudta, én ki vagyok. :-) I.L.…

  Álmosan induló reggel. Minden szürke és ködös: csak nézek ki kómásan a fejemből. A fülesben az agyonhallgatott reggeli zenéim: rohadtul unom már őket, de lusta vagyok újakat keresni... Az agyam is tompa: a fogaskerekek lassan, nagyon lassan kezdenek csak el forogni. Csütörtök van, mindjárt…

  Hosszú vasárnapon vagyok túl, a gyerek végre "altatásban" - hurrá, folytatódhat a dolgozatjavítás! A kutya persze néz rám: Na, megyünk sétálni? Dolgom van Linda, nem mehetünk... Látom, hogy csalódott: én is az lennék. Ráadásul kövér ő is, kövér vagyok én is. Ránk férne. De a félév a…

  - Ne haragudj papa, de most nem megy. Talán jövő héten. De a hónapban biztosan! Megyünk majd! Csak tudod, sok minden van... Ugye megérted? - Persze, megértem... Végtelen szomorúságot érzett, miközben letette a telefont. Persze értette ő, hogyne értette volna! Ők is voltak fiatalok, nekik is…

    Fogalmam sincs hogyan. Vagy miért. Vagy meddig. Fogalmam sincs.   Honnan jöttünk? Hová tartunk? Van értelme az egésznek? Kell, hogy értelme legyen? Oka? Célja? Miértje?   Elkorhadt fejfák, kidőlt sírkövek – lekopott nevek, a múlt ködébe veszett emberek. „És itt ki van? Itt ki fekszik?”…

  A daráló megy, a daráló pörög.Szorgos kezek teszik bele a húst, gyűrik bele a húst, tömik bele a húst. Az pedig csak darál, rendületlenül.- A kicsi is mehet bele?- A gyerek? Persze.- És a nő?- Az is, igen. Minden mehet.- De nem lesz ez sok?- Nyugi, bírja ez! Bírja.És a daráló csak megy, a…

(Saját kép, újraközlése engedélyhez kötött!)   ’Itt van az ősz, itt van újra S szép, mint mindig, énnekem…”   Szüretelünk. Szedjük a szőlőt rendületlen, mint minden évben. Szüretelünk. Időközben kevesebben lettünk, hiszen voltak, akik elmentek. De időközben többen is lettünk, mert vannak, akik…

    Álmok, amik éltetnek, amikbe érdemes kapaszkodni, melyekért érdemes élni.  Kicsi korunktól kezdve velünk vannak, kicsi korunktól kezdve próbáljuk valóra váltani őket. Álmok. Kergetjük őket, először még naivan és lelkesen, az gondolva, hogy mienk a világ – aztán már kicsit félve, de még…

Ígéretek. Hibák. Döntések. Sorsok. Ezek vagyunk mi, emberek. Hogy a végén kinek lesz igaza, ki döntött jól? Az csak akkor derül majd ki. A végén derül ki. Egy biztos:- gondolkodj vagy dönts ösztönből- hallgass az eszedre, vagy a szívedre- kérd ki valaki véleményét vagy dönts egyedül- bízd magad…