(Gortüsz romjai, KRÉTA szigetén)
- Ez itt a termék.
- Ez?
- Ez.
- Működik?
- Persze, tökéletesen. Arra azért figyeljetek, hogy egyszerre túl sokan ne használják, mert akkor hajlamos nem működni.
- Mennyien?
- 5-600-nál többen ne.
- 5-600?? De ember, ezt be fogják vezetni mindenhol. Tízezrek fogják napi szinten használni!
- Ezt?
- Ezt.
- Az nem fog menni. De nem baj, ne törődj vele!
- Ne törődjek? Ebből oltári nagy balhé lesz! Itt fejek fognak hullani!
- Dehogy fognak. Zúgolódnak, dohognak majd egymásnak egy kicsit, hangosabban szidják egy ideig a rendszert az interneten – aztán minden marad a régiben. Eddig is letoltunk mindent a torkukon, ezután is le fogunk.
- Á, ezt nem. Ez túl sok. Még nekik is!
- Dehogy sok. Megszokják. Alkalmazkodnak. Fennmaradnak majd éjszaka vagy felkelnek hajnalban. Tökmindegy. Egy-másfél hónap után, amikor majd kellően elmaradtak már mindennel, írunk egy dörgedelmes utasítást nekik föntről. Számonkérjük őket! Egymást fogják taposni, hogy teljesítsék amit mondunk. Figyeld meg!
- Jó, neked elhiszem. A másiknál is ez volt – bár ott jóval kevesebben voltak.
- Jó lesz ez, nem lesz gond!
- És mennyi volt?
- Mennyi? Másfél.
- Másfél? Hú cseszd meg, ti aztán nagyon tudtok!
- Nem olyan sok az! Sokfelé ment. Tudod, sok az éhes száj.
- Tudom. Azt tudom. No szevasz. Jó munkát!
- Jó munkát!
I.L.
(Az írásban bárminemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
A kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kr%C3%A9ta_(sziget)#/media/File:Gortys_R02.jpg )
