• Te Mikikém, van itt egy srác. Olyan íróféle. Egy cimborám kisfia. Bemutathatom Neked?
• Persze, küldd át az írásait Gyula, megnézem.
• Jaj nem, nem erre gondoltam. Meg kellene jelentetni a szövegeit a lapban.
• Megjelentetni? Hova gondolsz, még csak nem is olvastam! Küldd át, és ha jó, akkor meglátom, hogy mit tehetek.
• Azt hiszem, nem értesz Miki. A fiú a Kovácsnak a fia. Annak a Kovácsnak. Most kezdte az egyetemet. És egyébként pedig a Kemény professzor patronálja. Nagyon megkedvelte a fiút.
• A Kovácsnak? És a Kemény professzor? Hát miért nem ezzel kezdted? Az ehavi számba már nem fér be, de jövő hónapban benne lehet.
• Ha csak így megy…
• Értsd meg Gyulám, már megvolt a lapzárta. Nem fog menni az ehavi.
• Rendben Miklós. A Kovács csalódott lesz – de ha csak így megy, akkor így megy.
• (…)
• Itt vagy még?
• Megoldom Gyula. Van, akit kivehetek.
• Köszönöm Miki. Tudtam, hogy rád számíthatok.
• Nincs mit. Megemlítenéd nekik, hogy..
• Hogy segítettél első szóra? Persze. Tudni fogják.
• Köszönöm Gyulám. Nagyon rendes vagy velem.
• igazán nincs mit. Akkor küldjük a szöveget.

I. L.

#majdholnap #il365

( „Jelképek erdején át visz az ember útja” – írja Baudelaire a Kapcsolatokban. A témához  nincs köze, de zseniális vers. Annak, aki nem ismerné, beszúrom ide:

 http://www.sgyak.u-szeged.hu/tanar/nyemcsokne/lapok/cb_kapcsolatok.htm).

A kép forrása / Source of the image: https://innamididubyard.bandcamp.com/track/imagine-it

A projektről: https://majdholnapblog.blog.hu/2019/05/16/egy_ev_820