"A mesék és a valóság közötti határvonal többnyire alig látható" Náray Tamás 

________________________________________

(Egy osztálynyi 12-13 éves diákot arra kértem, hogy a fogalmazásfüzetük elejébe válasszanak egy olyan idézetet, ami jellemzi őket és kapcsolódik valamennyire az irodalomhoz, művészetekhez. Annyira jókat választottak, hogy gondoltam közzéteszem. A képeket már én válogattam mellé.)

Korábbi idézetek: https://majdholnapblog.blog.hu/tags/napiid%C3%A9zet 

A kép forrása:  

https://versek.aranyosiervin.com/1kep1vers/mese/

"Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn!"

________________________________________

(Egy osztálynyi 12-13 éves diákot arra kértem, hogy a fogalmazásfüzetük elejébe válasszanak egy olyan idézetet, ami jellemzi őket és kapcsolódik valamennyire az irodalomhoz, művészetekhez. Annyira jókat választottak, hogy gondoltam közzéteszem. A képeket már én válogattam mellé.)

Korábbi idézetek: https://majdholnapblog.blog.hu/tags/napiid%C3%A9zet 

A kép forrása: https://szentkoronaradio.com/blog/2017/01/12/dony-kanyar-a-loveszarokbol-visszaemlekezes/

"... csendes a Don. Egy halk sírhalom

És fázik a jéghideg földben a csont.

De mind hazavágy, mint a madár

Várja őket az otthoni táj..."

"Apa, gyere haza!" - ez a gondolat, ez a kívánság valószínűleg sokszor megfordulhatott nagyanyám fejében, talán sokszor ki is mondhatta, amikor kelet felé nézve várta haza az édesapját. Talán... Persze az is lehet, hogy próbált inkább nem gondolni rá a nap minden percében, próbálta ház körüli munkákkal, játékkal elhessegetni édesapjáért aggódó gondolatait. 

Országszerte százezrek voltak hasonló helyzetben, besorozott fiak, apák, férjek, jegyesek, barátok százezrei várták a hazatérést, az újra viszontlátást. Egy gyertya, egy cigaretta vagy épp robbanó tüzérségi gránátok fényénél nézegettek egy már néhol meggyűrődött, kifakult képet a gyerekükről, kedvesükről, édesanyjukról... Bárkiről és bármiről, ami életben tarthatta őket. Mert hosszú volt az út a távoli Oroszországba - és hosszú, nagyon hosszú hazáig. Már aki hazatérhetett. 

"Apa, gyere haza."

A szovjet hadsereg pedig megindította mindent elsöprő, kegyetlen támadását. Ma nyolcvan éve, 1942. január 12-én. Dédapám a Don-kanyarnál szolgált ekkor - ott kellett valahogy túlélnie, onnan kellett valahogy hazajutnia a családjához. Neki - hál' Istennek - sikerült. Sokaknak, nagyon sokaknak viszont nem.

Mínusz 40 fok, fázó, rosszul felszerelt katonák, gyenge arcvonal, értelmetlen parancsok. Erős szovjet támadás, átszakadó frontvonal - és azon átözönlő oroszok. Villanások, robbanások, pusztulás - tűz, égett emberi hús szaga, korom. Szétroncsolódott, elüszkösödött, megfagyott holttestek mindenfelé. Pokoli hangzavar, az őrület tombolása - majd csend. Végtelen csend a végtelen hómezőkön. A halál csendje. 

És ezek között valahol ott a dédapám. És a te dédapád, a te ükapád. Magyarok millióinak gyerekei, apjai, férjei, barátai. 120-140 000 ember, aki sosem tért haza. Elnyelte őket a végtelen hómező vagy egy szovjet fogolytábor. 

"Apa, gyere haza.."

Egyedül, családjuktól, otthonuktól távol haltak meg. Voltak, akiket egy pillanat alatt tépett szét egy tüzérségi találat, vagy tett múlt idővé egy közeli fejlövés. Mások egy hóbucka széltől védő oldalában, szeretteik képét szorongatva csendesen aludták át magukat a múltba - talán álmodtak is még egyet, egy szépet, egy utolsót. És voltak, bántóan sokan voltak, akiket egy szovjet fogolytábor mocskos, férgektől hemzsegő fekhelyén ért el a vég - éhezve, fázva, betegségektől elgyötörten, hosszan szenvedve. Talán egy elnyűtt képet szorongatva...

"Apa, gyere haza..."

Jó lenne egy olyan világban élni, ahol nincsenek háborúk. Nincsenek őrült diktátorok, kisebbségi komplexusukba belehülyülő katonai vezetők, elnökök, politikusok. Ahol nem rángatják el a férfiakat-nőket a családjuktól, ahol nem kell vélt vagy valós sérelmek, mások döntései és bűnei miatt meghalniuk. Mert a háború, az háború. Ugyanaz volt kétezer éve és az most is: és általában olyanok szenvednek, harcolnak és halnak meg, akiknek semmi köze nincs a konfliktushoz, akiknek semmi érdeke nem fűződik a harchoz. Akik csak élni akarnak és hazajutni. Teljesen mindegy, hogy a Doberdótól vagy a Dontól, a Somme-folyótól vagy Verduntől, Berlintől vagy Sztálingrádtól, Koreából vagy Vietnámból, Donbaszból vagy Kijevből. Csak élni akarnak, és hazajutni. Valakihez, aki várja - és aki ha kell, örökké várni fogja őket. Mint ők, ezen a képen.

Dicsőség a hősöknek! Nyugodjanak békében!

I.L.

A kép forrása (és a hozzá tartozó történet): https://donkanyar.gportal.hu/gindex.php?pg=6981842

"Use your little grey cells Mon Ami" Hercule Poirot

("Használd a kis szürke celláidat, barátom!" - azaz gondolkozz!) 

________________________________________

(Egy osztálynyi 12-13 éves diákot arra kértem, hogy a fogalmazásfüzetük elejébe válasszanak egy olyan idézetet, ami jellemzi őket és kapcsolódik valamennyire az irodalomhoz, művészetekhez. Annyira jókat választottak, hogy gondoltam közzéteszem. A képeket már én válogattam mellé.)

Korábbi idézetek: https://majdholnapblog.blog.hu/tags/napiid%C3%A9zet 

A kép forrása: https://dana.org/article/cells-of-the-brain/

Kedves Mindenki, aki itt van és olvas még 2023-ban! 

Eredetileg boldog új évet akartam kívánni, de jó "majdholnapos" szokás szerint ez egy kicsit megcsúszott - most pedig már lehet, hogy késői lenne. Úgyhogy boldog.új évet! � 

Köszönet mindenkinek, aki itt van még és velem van - kisebbfajta csoda ez, annak ellenére, hogy milyen rendszertelenül, hektikusan vezetem az oldalt... Mondanám, hogy ez idén változni fog - de inkább nem ígérek semmit. Azt könnyebb betartani. � 

Viccet félretéve, nehéz év áll a hátunk mögött, és az idei sem ígérkezik könnyebbnek. Környezeti, társadalmi, gazdasági, politikai problémák, járványok, háborúk, pintérsándorok repkednek a fejünk mellett - így nehéz pozitívan látni a világot. 2023 nem lesz egyszerű év, és ennek köszönhetően én is lehet, hogy kissé komorabb leszek. Majd meglátjuk. Igyekszem folytatni a megkezdett projekteket, és ha erőm engedi újakat kezdeni - egyről a kettőre lépni. Ehhez kérek minden kedves követőtől türelmet és támogatást - és aki tud, tartson velem az úton! Előre köszönöm a bizalmat! 

I.L.

Visszavonhatatlanul nyakunkon a karácsony, Jézus születése, a szeretet ünnepe. Vannak sokan hívő emberek, akik ezt a kifejezést ("szeretet ünnepe") hallva elhúzzák a szájukat, mondván: nem, ez a Megváltó közénk érkezésének ünnepe, akinek megjelenésével megkezdődött a kereszténység története. Az ő értelmezésükben a szeretet ünnepe szókapcsolat túlságosan profán, leegyszerűsítő. Pedig ha jobban belegondolunk, nem így van.

Jézus Krisztus maga a szeretet - a kereszténység pedig a szeretet vallása. Isten fia eljött közénk, emberi alakot öltött, tanított-gyógyított - majd élete végén feláldozta magát értünk, emberekért, a mi bűneinkért. Meghalt értem-érted-értünk, emberekért. Mi ez, ha nem a színtiszta szeretet? 

Szerencsére nekünk, hétköznapi embereknek ritkán kell feláldozni az életünket másokért. Nyilván mindenkinek van olyan, akiért azonnal, gondolkodás nélkül megtenné - de a szeretet legfőbb megnyilvánulása ma nem ez. De akkor mi? Vagy mi kellene legyen? Szeretni nekem annyit tesz: figyelni a másikra ,tenni a másikért. Ha bajban van, mellette lenni; ha elesett, felsegíteni; ha összetört, átölelni. És fordítva is: ha boldog, vele örülni; ha lelkes, vele lelkesedni; ha révbe ért, vele ünnepelni. És mindezeket együtt, közösen, mindig és minden körülmények között. Szerintem ez a szeretet. A szeretet, ami ott van a párod pillantásában, édesapád mosolyában, édesanyád ölelésében, a gyerekeid kacagásában. Egy jó baráttal töltött közös órában, egy idegennel váltott kézfogásban, egy ismeretlennek tett gesztusban - vagy épp egy haragosodnak való megbocsátásban. A szeretet mindenhol ott van, mindenhol ott lehet - és a legszebb az egészben, hogy ez csak rajtunk múlik. 

Szent Pál szavaival élve:

"Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengőcimbalom. És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból. A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik."

Kívánom, hogy mindannyiunk életében legyen jelen, erősödjön és végül győzzön a szeretet! 

Remény, hit, öröm és szeretet - a négy gyertya, ami vasárnap óta ég asztalunkon és lelkünkben. Advent a csodavárás időszaka, amikor az egész keresztény világ a fény, a végtelen isteni szeretet megszületését várja. Ennek negyedik és egyben leghatalmasabb oszlopa bennünk a SZERETET - a negyedik meggyújtott gyertya jelentése adventi koszorúnkon. 

Áldott, békés, szeretetben gazdag karácsonyt kívánok mindenkinek! 

Korábbi adventi bejegyzések: https://majdholnapblog.blog.hu/tags/advent 

A kép forrása: https://www.google.com/amp/s/femina.hu/karacsony/advent-elso-vasarnap/amp

"Az olvasás segíti az írást, az írás pedig olvasásra ösztönöz, így ez a kettő egymást erősíti" 

________________________________________

(Egy osztálynyi 12-13 éves diákot arra kértem, hogy a fogalmazásfüzetük elejébe válasszanak egy olyan idézetet, ami jellemzi őket és kapcsolódik valamennyire az irodalomhoz, művészetekhez. Annyira jókat választottak, hogy gondoltam közzéteszem. A képeket már én válogattam mellé.)

Korábbi idézetek: https://majdholnapblog.blog.hu/tags/napiid%C3%A9zet 

A kép forrása: https://cdn.xxl.thumbs.canstockphoto.com/child-girl-reading-a-book-in-bed-before-going-to-sleep-picture_csp42395616.jpg

"Ne félj a kudarctól! Attól félj, hogy egy év múlva is ugyanott tartasz, ahol ma."

________________________________________

(Egy osztálynyi 12-13 éves diákot arra kértem, hogy a fogalmazásfüzetük elejébe válasszanak egy olyan idézetet, ami jellemzi őket és kapcsolódik valamennyire az irodalomhoz, művészetekhez. Annyira jókat választottak, hogy gondoltam közzéteszem. A képeket már én válogattam mellé.)

Korábbi idézetek: https://majdholnapblog.blog.hu/tags/napiid%C3%A9zet 

A kép forrása:  https://www.stylemagazin.hu/hir/A-siker-magaba-foglalja-a-kudarc-lehetoseget-is/24118/keresd-a-not/fesztelen-mindennapok/

Örülni jó dolog. Örülni édesanyánk dicséretének és édesapánk szavának, örülni a párunk ölelésének vagy a gyerekünk mosolyának. Örülni a legegyszerűbb dolognak is (legyen az jó szó, tett, szívesség, kedvesség) - ez mindig jó érzéssel tölti el a lelkünket. Valami ilyesmiről szól a Karácsonyra való várakozás is. Van aki pihenés és a szabadság miatt, van aki a család és a jó ételek miatt, van aki az ajándékok és sok játék miatt, van aki a csodavárás és Jézus születése miatt. Ezekben egy a közös: mindegyik érzés az örömből fakad és az örömbe érkezik. 

Képzeljük el Máriát, Jézus édesanyját, aki terhét cipelve szótlanul bandukol Betlehem felé. Nem tudja pontosan hova tart, nem tudja még, hol éjszakázik majd, nem tudja, hogy mikor-hol-milyen körülmények között ad majd életet gyermekének, Isten fiának. Nem tudja milyen élet vár majd rájuk, milyen érzés lesz felnevelni, majd elveszteni a gyermekét. Nem tudja milyen magasságok és mélységek, milyen szomorúságok és vidámságok, milyen kihívások és megoldások várnak rá. Csak gyalogol ott a poros úton. Elcsüggedhetne, szomorú lehetne - sőt kétségbe is eshetne. De ő mégis örül! Lelkében bizalommal és örömmel várja gyermeke születését - bár látszólag semmi indoka nincsen rá. 

Bizalom és öröm. Így kellene nekünk is, mai embereknek várnunk a Karácsonyt, a Megváltó születését. Elengedni a napi gondokat és terheket, a kételyeket és bajokat. Tiszta szívvel, tiszta lélekkel átadni magunkat annak az örömnek, ami az ünnepre váró kisgyerek arcán még ott van, de mi, komoly felnőttek valahol félúton elfelejtettük.

Remény, hit és öröm - a három gyertya, ami vasárnap óta ég asztalunkon és lelkünkben. Advent a csodavárás időszaka, amikor az egész keresztény világ a fény, a végtelen isteni szeretet megszületését várja. Ennek harmadik oszlopa bennünk az ÖRÖM - a harmadik meggyújtott gyertya jelentése adventi koszorúnkon. 

Korábbi adventi bejegyzések: https://majdholnapblog.blog.hu/tags/advent 

A kép forrása: https://versek.aranyosiervin.com/mikulas-karacsony-szilveszter-husvet/aranyosi-ervin-advent-harmadik-gyertya/ 

"Csak magamtól mentsetek meg, a többivel elbánok magam is" (Georg Petz

________________________________________

(Egy osztálynyi 12-13 éves diákot arra kértem, hogy a fogalmazásfüzetük elejébe válasszanak egy olyan idézetet, ami jellemzi őket és kapcsolódik valamennyire az irodalomhoz, művészetekhez. Annyira jókat választottak, hogy gondoltam közzéteszem. A képeket már én válogattam mellé.)

Korábbi idézetek: https://majdholnapblog.blog.hu/tags/napiid%C3%A9zet 

A kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Edvard_Munch