Visszavonhatatlanul nyakunkon a karácsony, Jézus születése, a szeretet ünnepe. Vannak sokan hívő emberek, akik ezt a kifejezést ("szeretet ünnepe") hallva elhúzzák a szájukat, mondván: nem, ez a Megváltó közénk érkezésének ünnepe, akinek megjelenésével megkezdődött a kereszténység története. Az ő értelmezésükben a szeretet ünnepe szókapcsolat túlságosan profán, leegyszerűsítő. Pedig ha jobban belegondolunk, nem így van.

Jézus Krisztus maga a szeretet - a kereszténység pedig a szeretet vallása. Isten fia eljött közénk, emberi alakot öltött, tanított-gyógyított - majd élete végén feláldozta magát értünk, emberekért, a mi bűneinkért. Meghalt értem-érted-értünk, emberekért. Mi ez, ha nem a színtiszta szeretet? 

Szerencsére nekünk, hétköznapi embereknek ritkán kell feláldozni az életünket másokért. Nyilván mindenkinek van olyan, akiért azonnal, gondolkodás nélkül megtenné - de a szeretet legfőbb megnyilvánulása ma nem ez. De akkor mi? Vagy mi kellene legyen? Szeretni nekem annyit tesz: figyelni a másikra ,tenni a másikért. Ha bajban van, mellette lenni; ha elesett, felsegíteni; ha összetört, átölelni. És fordítva is: ha boldog, vele örülni; ha lelkes, vele lelkesedni; ha révbe ért, vele ünnepelni. És mindezeket együtt, közösen, mindig és minden körülmények között. Szerintem ez a szeretet. A szeretet, ami ott van a párod pillantásában, édesapád mosolyában, édesanyád ölelésében, a gyerekeid kacagásában. Egy jó baráttal töltött közös órában, egy idegennel váltott kézfogásban, egy ismeretlennek tett gesztusban - vagy épp egy haragosodnak való megbocsátásban. A szeretet mindenhol ott van, mindenhol ott lehet - és a legszebb az egészben, hogy ez csak rajtunk múlik. 

Szent Pál szavaival élve:

"Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengőcimbalom. És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból. A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik."

Kívánom, hogy mindannyiunk életében legyen jelen, erősödjön és végül győzzön a szeretet! 

Remény, hit, öröm és szeretet - a négy gyertya, ami vasárnap óta ég asztalunkon és lelkünkben. Advent a csodavárás időszaka, amikor az egész keresztény világ a fény, a végtelen isteni szeretet megszületését várja. Ennek negyedik és egyben leghatalmasabb oszlopa bennünk a SZERETET - a negyedik meggyújtott gyertya jelentése adventi koszorúnkon. 

Áldott, békés, szeretetben gazdag karácsonyt kívánok mindenkinek! 

Korábbi adventi bejegyzések: https://majdholnapblog.blog.hu/tags/advent 

A kép forrása: https://www.google.com/amp/s/femina.hu/karacsony/advent-elso-vasarnap/amp