Kukanap volt.
Már előző este készült rá, jól begyakorolt, komótos mozdulatokkal pakolt be mindent a szemetesbe. Apró kis bűnök, hétköznapi hibák, néhány jelentéktelen kis hazugság. Szépen sorban rakodta be a tartályba egy átlagos hét átlagos szemetét. A nagy kuka félig tele volt, a kicsiben még semmi: büszke volt magára. Ezen a héten sem vétkezett sokat, ezen a héten sem kell szégyenkezni önmaga miatt. Ami van, az mindig van: senki nem tökéletes.
Ahogy húzta ki a kukát, valami furcsa érzés fogta el. Mintha egy jeges fuvallat érintette volna meg az arcát: különös érzés volt, egészen beleremegett. Furcsa gondolat fészkelte be magát az agyába. Mi lenne ha? Mi lenne, ha most tényleg mindent beletennék?
Minden kis elhallgatást, minden kis félrenézést, minden eddig rálegyintéssel elhessintett, apró kis semmiséget. Aztán jöhetnének a komolyabb dolgok: irigység, hazugság, bujaság, rosszindulat, harag, bosszúvágy. Ki nem mondott évtizedes sérelmek, önmagának sem bevallott, fájó sebek, sérülések.
Mi lenne, ha mindent kidobna? Mi lenne, ha minden emberi gyarlóságát levetkőzve tiszta lapot kezdene?
Megborzongott.
Nem, azt nem lehet. Az... nem menne. Úgysem menne!
Néhány apróságot még belehajított a nagy kukába, majd kihelyezte az út mellé. Gondosan figyelt, hogy a kicsihez hozzá ne érjen, sőt! rá se nézzen. Jó lesz az még egyszer - gondolta. Egyszer telepakolom mind a kettőt, egyszer kidobok mindent. Egyszer... S aztán többé nem vétkezem.
A gondolatra elmosolyodott, cigarettára gyújtott, majd lassan elindult be a házba. A közben hideg széllé erősödő fuvallat most már a hátát fújta. Gyorsított a léptein: már nagyon kívánta a meleget.
I.L.
A kép forrása/Source of the image: https://www.manchestereveningnews.co.uk/news/greater-manchester-news/furious-neighbours-block-pavements-seven-14836114
A projektről: https://majdholnapblog.blog.hu/2019/05/16/egy_ev_820
