Írj belém, ó írj belém!

S én hallgattam rá, s írtam.

Az ihlet némán szállt felém,

S én hittem, szóltam, írtam.

Lesz értelme? Olvassa –e majd

Hevült szívvel bárki

Miket gondolt bús fejem? Vagy

Maradok szürke akárki?

Nem tudhatom. De írni kell,

Mert szétfeszít egy szólam:

Dalold csak el, amit hiszel,

Mert nincs már minden-jól-van!

Dalolj, dalolj, s ha egy strófa

Torkodra fagyna holnap,

Te légy modern Csipkerózsa,

Ki dalolt, míg dalolhat.

S ha eljön egy nap a herceged,

Ki lágyan, csókkal ébreszt,

Folytasd ott, hol végezted:

Tüzelj, dalolj és ébressz!

I.L.

(Nyitóvers egy leendő, talán egyszer megírásra kerülő verseskötetből…)

#majdholnap #il365

A kép forrása/Source of the image: https://pxhere.com/es/photo/750763

A projektről: https://majdholnapblog.blog.hu/2019/05/16/egy_ev_820