"Majd holnap. Miért nem ma? Tényleg. Miért nem ma?"

Ivanics László - Majd holnap

Ivanics László - Majd holnap

Szarvasbika

#041

2019. július 27. - ivanics.laszlo

 

 

szarvasbika.jpg

Gyönyörű volt, ahogy ott állt. A lemenő nap fénye még jobban kiemelte szinte tökéletes alakját, ahogy a jól megtermett szarvasbika lassan, szinte komótosan az itató felé vonult. Volt az alakjában valami nemes, valami fenséges. Tizenöt éves, kivételes példány volt. Testén ugyan már látszottak az elmúlt évek, a nőstényekért vívott harcok nyomai – de ezt ellensúlyozta fejének hihetetlen éke és dísze: huszonnégyes, hatalmas agancs, minden vadász álma.

Egyszer csak megállt. Nyugtalanul fülelt, mélyeket szippantott a levegőbe, amit a kilátó felől hozott felé a szél. Megijedtem. Csak nem most fogom elveszíteni, amikor végre itt van, szinte karnyújtásnyira? Mi lehet arra, hogy ennyire nyugtalanítja? Néhány végtelennek tűnő pillanat után a bika aztán szerencsére tovább indult, ugyanolyan ráérősen és kimérten, ahogy az elmúlt néhány száz métert megtette. Fejedelmi példány volt.

 

Lélegzetvisszafojtva figyeltem, ahogy lassan a vonalamba ért. Tökéletes célpont. Most, vagy soha. Egy pillanatig habozni kezdtem. Annyira szép volt, ahogy itt vonult – mintha csak egy természetfilm elevenedett volna meg, mintha csak Kemény János valamelyik általam olvasott vadászkönyvének egyik jelenete játszódott volna előttem.  Minden együtt volt: a fények, a színek, a csend, a pillanat regényekbe való tökéletessége. Tökéletes, és gyönyörű.

 

Aztán a dörrenés.

 

A hirtelen zaj hatására a mező életre kelt, legalábbis amelyik állat tehette, az futott be az erdőbe, miközben madarak százai emelkedtek hirtelen a magasba. De én csak őt néztem. A tökéletes példány, a legszebb szarvasbika, amit életemben láttam ott feküdt a porban, nem messze az erdő szélétől. Néhány lépést ugyan még meg tudott tenni, de aztán lehanyatlott, s már ott hevert mozdulatlan. Vége volt. Lassan, áhítattal sétáltam felé, a szinte tökéletes csendben – lépteim halk zaja mellett csak a távolban küzdő fiatal bikák bőgését lehetett hallani. Már küzdenek a nőstényekért. Az élet megy tovább.

 

I.L.

 

#majdholnap #il365

 

A kép forrása: http://nemethgyozo.com/index.php?view=image&format=raw&type=img&id=96&option=com_joomgallery&Itemid=15&lang=hu

A projektről: https://majdholnapblog.blog.hu/2019/05/16/egy_ev_820

A bejegyzés trackback címe:

https://majdholnapblog.blog.hu/api/trackback/id/tr5814982140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása