Mindig éjjel. De miért mindig éjjel?
A halkakat reccsenő, kopott nászi ágyak?
A titokba burkolódzó, kóbor, néma árnyak?
A lámpa fénykörén túl szakadozó tárgyak?
Vagy a finoman elillanó illatok, a lágyak?
A csend? A sötét? Az illatok? A vágyak?
Nem tudom. De megy. Ilyenkor mindig megy.
I.L.
A projektről: https://majdholnapblog.blog.hu/2019/05/16/egy_ev_820
